Szerte-szórva szét a földön Szívem hordom két kezemben Száz darabját egybe öltöm Végre engedj lélegeznem Miért tekert az élet ujja Tűzbe tart a láng felett Zsírpapírba és kifújja Lélek füstöm már meleg Eltaposva csikkem festi Pesti utca száz kövét Szép is volt a séta Esti holdsugár mi lát mögéd Minden semmi lettem angyal Vagy ki zúgja kín dalát Test és lélek küzd az aggyal Hordja csókod illatát Lelked hordaléka bennem Újra fel s alá kering Elkavarva méreg lettem Benned kedvesem megint Néha-néha még eszembe Jut mi voltunk egykoron Aztán téged elfeledve Szép emléked eldobom Eltaposva csikkem festi Pesti utca száz kövét Szép is volt a séta Esti holdsugár mi lát mögéd Minden semmi lettem angyal Vagy ki zúgja kín dalát Test és lélek küzd az aggyal Hordja csókod illatát Úgy fáj úgy fáj a magány Úgy fáj Úgy fáj Úgy fáj úgy fáj a magány Úgy fáj Úgy fáj Pirkad már az égnek alja Elfeküdve gondolok Miránk a bánat eltakarva Álmos szemmel gombolok Ki inget vetkőzz meztelenre Most az egyszer újra vélem Leljünk végső fekhelyedre Mind a ketten más ölében Úgy fáj úgy fáj a magány Úgy fáj Úgy fáj Úgy fáj úgy fáj a magány Úgy fáj Úgy fáj Úgy fáj Úgy fáj Úgy fáj Úgy fáj Úgy fáj Nekem úgy fáj Nekünk úgy fáj A magány