Mindenki siet, Mindenki megy. Mindenki senkije Mindenkinek. Robog a metró, A penetra nem retró. A néma tömeg Falhideg. Nekilódul A semminek. Van az úgy, hogy Mindenki elfogy. Ref: Fekete lyukba húz a vonat. A föld alatt metróhuzat van. Végigmérnek szemsugár-fények. Elkapok egyet – pont a tiédet-, Visszanézek, úgy érzem, Itt ér véget az eddigi élet Tesz-vesz a kezem, Üres a fej. Naponta így megy. Valamivel Telik az idő, Szakad a konfetti-eső. Köhög a koszos Utca-mély. Erre járok Gyakran én. Poros a földgömb, Lassacskán szétjön.