Fenn egy király, a földön egy bolond Körül sok nép, meg milliónyi gond A bolond jön, és ô zavarja szét Szép jutalmul megkapja kenyerét Régi nevét már elfelejtették Régi eszét már rég elvesztették Ezért ugrál, nyakában kis kolomp Rajta nevet és jókedv lesz a gond Nagy a király és minden ember fél Csak a bolond él úgy, ahogy beszél Éjjel alszik, de nappal tudja jól Van sok bolond és oly kevés a trón Fenn kôszobor, a földön egy virág Jó kismajmok a bolondnak hozzák Az idô száll, s a kôszobor ledôl De a virágból még sok új virág nô